A könyv története III. – A modern könyv
Az előző részekben az írás kialakulásáról és az írás rögzítéséhez használt különféle matériák felhasználásáról, valamint ezek formájáról esett szó. A következő sorokban ennek a két világnak a találkozásáról olvashatunk, amikor ezek egyesüléseként létrejön a modern könyv, mint információhordozó eszköz.
Kínában már a 9. században alkalmazták a táblanyomtatás technológiáját, amikor a papírlapokra fatáblák, fametszetek segítségével nyomtattak. Mivel egy tábla egy oldalt nyomtatott, így a táblák kifaragása miatt egy-egy oldaltábla elkészítése hosszabb időt vett igénybe. Erre válaszul két évszázaddal később már mozgatható elemekkel oldották meg az oldalak szövegeinek változtathatóságát.
Habár a kínai találmány nyomdatechnikai mérföldkő, mégis az általunk ismert könyvek közvetlen elődjeként a kéziratos könyveket tekinthetjük. Ezek legismertebb megjelenése a középkori kódexek voltak, amelyeket írnokok és szerzetesek írtak vagy másoltak kézzel. Mivel megalkotásuk sok időt vett igénybe, díszítésük és borításuk kidolgozottsága is a kódex értékét hivatott demonstrálni. A lapok a modern könyvektől eltérően általában levélpárokba állítva kerültek behajtogatásra.
A könyvek történelmében áttörést Johannes Gutenberg hozott, aki 1453 körül előállt a mozgatható nyomóelemek ötletével, melyek segítségével a különálló betűkből lehetett összeállítani a kívánt szövegeket. Amíg azelőtt egy-egy kötet kézzel való másolása vagy megírása akár egy évig is eltartott, Gutenberg eredményeinek hatására a kötetek elkészülési ideje drasztikus módon csökkent.
Ezen túl Gutenberg egy sor olyan találmánnyal segítette a nyomdatechnológia fejlődését, mint az egyes betű-nyomóelemek anyagaként használatos betűfém – ami ólom, ón és antimon ötvözete -, a festéket felhordó ecsetet kiváltó festékező labdacs, illetve a felhordandó nyomdafesték, valamint az állítható szedővas, ez az öntöttvasból készült eszköz, amibe a betűket rendezték szöveggé a kéziszedők a kívánt sorszélesség beállításával.
A könyvnyomtatás fejlődése közvetett azonban társadalmi hatást is elért: az egyre szélesebb körben elérhető és terjedő könyvek hatására az írástudatlanság visszaszorul, illetve teret enged Luther Márton német nyelvű bibliafordításának, ami aztán elérhetővé vált a széles közönség számára is. Ezért a könyvnyomtatásra tekinthetünk a reformáció egyik alapköveként is, mint ahogy az információ szélesebb körben való elérhetősége meghozta más téren is a változást, a tudás közelebb került az emberekhez.
Az ipari forradalom sem hagyta nyom nélkül a könyvnyomtatást: a gőzgép alkalmazásával a gépi erő hihetetlen mértékben gyorsítja fel a nyomtatási folyamatot, ami egyenes utat jelent a tömeggyártás irányába. A 19. században megjelent a nyomtatott sajtó, ami az információáramlást gyökeresen megváltoztatta és felgyorsította, ugyanakkor elérhetővé is tette. Ugyanakkor a könyvek roppant terjedésével az emberiség műveltsége is nőtt. A tudás már nem csak egy privilegizált réteg előjoga lett, hanem bárki által elérhetővé vált. Az alsóbb társadalmi rétegek gyermekeinek is kiugrási lehetőséget biztosított a tudás megszerzése, a továbbtanulás és a képzés.
A nyomtatás tömegtermelésként való megjelenését a rotációs nyomdagép, majd a papírhenger alkalmazása tovább emelte, majd a modern kor digitális technológiája juttatta a csúcsra. A könyvek – és így a bennük rejlő információ – bárki számára elérhető közelségbe kerültek, ráadásul megfizethető áron. A ritkaságszámba menő tárgyból korokon keresztül végül tömegtermék lett: manapság egy-egy írásos mű akár számtalan példányban megjelenhet, különböző kiadásokban, különböző nyelveken.
És hogy mit hoz a jövő a könyvek számára? Már most is sok olyan irányvonal van, ami azt mutatja, hogy a papírlapokat felváltják a technológia-adta eszközök. Az e-könyvek terjedése felmenő ágban van, a hangoskönyvek is töretlenül részt vesznek az információhordozók versenyében. Azonban egyik sem tudja azt az érzést visszaadni, amikor egy könyvet kézbe veszünk, kinyitunk, orrunkat megcsapja a jól ismert könyvillat és belelapozunk választott olvasmányunkba. Reméljük, hogy ez az érzés nagyon sokáig nem fog még elveszni az emberiség történetéből!
