Könyvritkaságok – A Gutenberg Biblia
Eddigi írásainkban a könyvek kialakulásának történetéről esett szó. Szót ejtettünk Gutenberg találmányairól, a könyv anyagának és magának az írásnak a fejlődéséről, az iparosodás nyomdatechnikára gyakorolt hatásáról, valamint a könyv társadalomra gyakorolt hatásáról. Ugyanakkor érdemes kiemelni egyes könyv-remekeket, amik bizony erős benyomással bírtak a művelődéstörténetében.
Az emberiség kultúrtörténetében a könyvek szerepe szorosan kötődik a vallásokhoz, mivel maguk a vallások is egy-egy népcsoport kultúrájának erősen meghatározó tényezői. Gondoljunk csak arra, hogy a különféle népcsoportok első írásos emlékei túlnyomórészt mihez kötődnek: a saját mitológiájukhoz, hiedelemvilágukhoz, történeteikhez – akár még az olyan népeknél is, ahol nem lehet egyértelműen kiforrott vallásról beszélni.
Tagadhatatlan tény, hogy az európai népekre legnagyobb és mai napig fennmaradó hatást a kereszténység tette, így nem hiába ennek a vallásnak megrendíthetetlen alapját képező Biblia lett Gutenberg első, nyomtatásra szánt könyve. Azonban a vevők számára vonzóbbá tételéhez részben vissza kellett nyúlni a kézzel másolt kódexek világába: hiába készült 42 soros nyomtatással, laponként két hasábbal a könyv, az iniciálékat – vagyis fejezetek kezdőbetűit – kihagyta Gutenberg a legtöbb kötet esetében. Ezeket és egyéb díszítéseket utólag, kézzel rajzolták meg erre alkalmazott profi betűrajzolók, így minden egyes darab egyedi lett.
Gutenberg nem lett volna képes legyártani a 180 darab – darabonként két kötetbe kötött – Bibliát, ha nem jelenik meg a jómódú ügyvéd, Johan Fust, aki üzletrészért cserébe finanszírozta az abban az időben igencsak innovatívnak számító vállalkozást. Az öt éves munka végül meghozta gyümölcsét és 1455. februárjában napvilágot látott a kiadvány. Azonban még ezt megelőzően Fust vissza akarta szerezni a könyvnyomtatásba invesztált vagyonát, ezért beperelte Gutenberget, aki így elvesztette a műhelyt, az eszközeit és a félig kész köteteket. A munkát Fust végül Gutenberg korábbi segédjével végeztette el. A 180 darab Biblia ugyan elég csekély számnak tűnhet, nem szabad megfeledkezni arról, hogy abban a korban a becslések szerint összesen mintegy 30000 kötetnyi könyv létezett.
Gutenberg 180 darab Bibliájának egyediségét nem csak az előzőekben említett kézzel rajzolt iniciálék és díszítések adták, de részben az anyaguk is: míg 135 darabnál papírt használtak, addig a többinél pergamenre nyomtattak. Ez utóbbi köteteknek súlya így igen tetemes lett a papírral készült verziókhoz képest.
Napjainkban összesen 49 fennmaradt példányról tudunk, de ebből csak 21 darab sértetlen vagy hiánytalan. A többinél vagy lapok hiányoznak – vagy az egyik kötet a kettőből, vagy sérült. Olyan is akad, aminél csak néhány lap maradt sértetlen. Ezek az ismert példányok mind múzeumok, könyvtárak és egyetemek gyűjteményében találhatók. A legtöbb példányt Németországban (13 darab), az Egyesült Államokban (11 darab) és az Egyesült Királyságban (8 darab) őrzik, a Vatikánban a feljegyzések szerint összesen két darabot tartanak nyilván.
Habár egy komplett Gutenberg Biblia értékét pénzben kifejezve 25-35 millió dollárra teszik, eszmei értékük ennél sokkal nagyobb, hiszen az európai kultúra alapjának tartott mű legelső nyomtatott verziójáról van szó. Egy több mint fél évezredes műremek, ami nem csak a nyomdatechnika és a nyomtatott könyv hajnalára való megemlékezést hivatott képviselni, hanem szimbóluma is a kultúra és a művelődéstörténet egy nagy mérföldkövének.
